TANSZÉK / HÍREK
2012-09-18 06:55
TT3 és Kiskomplexező hallgatók figyelmébe!
A tatai belvárosi telkek érdekes, történeti városszövetbe ágyazottak. Ezek megértéséhez, elemzéséhez segíthetnek
az alábbiakban feltöltött ún. katonai felmérések, amelyek a török uralom utáni első, hiteles térképi ábrázolásai Magyarországnak.
Általában műemléki környezetben való tervezéskor forrásértékűek is, így ajánljuk mindenki szíves figyelmébe!
Magyarország első katonai felmérése (jozefiniánus térkép) egy 1780-1784 között lezajló katonai topográfiai felmérés eredménye, és az első olyan térképmű, amelyik településszint alatt (utcák, házak, dűlők, stb.) ábrázolja a teljes országot, leszámítva ebből a Bánát és Erdély területét, ahol az 1760-as években végeztek térképezési munkákat. Tartalma szerint 1:28800 méretarányú topográfiai térkép, ábrázolja a domborzatot, utakat, építményeket, vízhálózatot, települések és földrajzi alakulatok nevét, és tájékoztató jelleggel a mezőgazdasági területek művelési ágát.
Magyarország második katonai felmérése 1806-1869 között zajlott le, eredményét annak ellenére franciskánus térképnek nevezik, hogy befejezésekor már nem I. Ferenc, hanem I. Ferenc József az uralkodó, megkülönböztetésül a későbbi ferencjózsefi katonai topográfiai térképtől. A második felmérés a jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újramérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt. Ezzel párhuzamosan fektették le Magyarország második háromszögelési alapponthálózatát, összekötve a térkép részletmérési munkáit az alappontok állandósításának munkáival. Magassági mérést is végeztek, de magassági főalappontot nem állandósítottak, erre csak 1875-ben került sor.
Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, 1869-1873 között Erdélyben, 1872-1884 között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. Erdély térképezését sokszor a második felmérés részeként kezelik, de időbelileg mindenképpen a harmadikhoz tartozik. A térképmű egészét ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni, csatlakozva a jozefiniánus térkép és franciskánus térkép megnevezéséhez.
A tatai belvárosi telkek érdekes, történeti városszövetbe ágyazottak. Ezek megértéséhez, elemzéséhez segíthetnek
az alábbiakban feltöltött ún. katonai felmérések, amelyek a török uralom utáni első, hiteles térképi ábrázolásai Magyarországnak.
Általában műemléki környezetben való tervezéskor forrásértékűek is, így ajánljuk mindenki szíves figyelmébe!
Magyarország első katonai felmérése (jozefiniánus térkép) egy 1780-1784 között lezajló katonai topográfiai felmérés eredménye, és az első olyan térképmű, amelyik településszint alatt (utcák, házak, dűlők, stb.) ábrázolja a teljes országot, leszámítva ebből a Bánát és Erdély területét, ahol az 1760-as években végeztek térképezési munkákat. Tartalma szerint 1:28800 méretarányú topográfiai térkép, ábrázolja a domborzatot, utakat, építményeket, vízhálózatot, települések és földrajzi alakulatok nevét, és tájékoztató jelleggel a mezőgazdasági területek művelési ágát.
Magyarország második katonai felmérése 1806-1869 között zajlott le, eredményét annak ellenére franciskánus térképnek nevezik, hogy befejezésekor már nem I. Ferenc, hanem I. Ferenc József az uralkodó, megkülönböztetésül a későbbi ferencjózsefi katonai topográfiai térképtől. A második felmérés a jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újramérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt. Ezzel párhuzamosan fektették le Magyarország második háromszögelési alapponthálózatát, összekötve a térkép részletmérési munkáit az alappontok állandósításának munkáival. Magassági mérést is végeztek, de magassági főalappontot nem állandósítottak, erre csak 1875-ben került sor.
Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, 1869-1873 között Erdélyben, 1872-1884 között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. Erdély térképezését sokszor a második felmérés részeként kezelik, de időbelileg mindenképpen a harmadikhoz tartozik. A térképmű egészét ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni, csatlakozva a jozefiniánus térkép és franciskánus térkép megnevezéséhez.